Az ivóvizek minőségének, fogyaszthatóságának meghatározása indikátor baktériumok (baktériumcsoportok) kimutatásán keresztül zajlik, melyek jelenléte jelzi, hogy a vízrendszerben uralkodó körülmények mennyire teszik lehetővé a baktériumok szaporodását.
A telepszám 22 °C-os és 37 °C-os vizsgálata során az ezen a hőmérsékleteken tenyésző összes mikrobát határozzák meg. Ez a vizsgálat egy vízhálózat általános bakteriális szennyezettségéről ad információt. A telepszám növekedése egyértelműen problémát jelez.
A coliform baktériumcsoport fekális indikátor és környezeti baktériumokat egyaránt tartalmaz. Az általános bakteriális növekedés fokmérőjeként alkalmazzák.
Az Enterococcusok (fekális Enterococcusok) száma, az Escherichia coli száma bakteriális szennyezettséget jelző paraméterek. Természetes módon megtalálhatóak az emberek és az állatok tápcsatornájában, így fekális indikátor szervezetek, vagyis jelenlétük szennyvíz vagy szennyezett talajvíz eredetű szennyezésre utal.
A szulfitredukáló anaerobok (Clostridiumok) megtalálhatók a talajban, a vízben, az emberek és állatok tápcsatornájában, így elsősorban talajvíz vagy szennyvíz eredetű szennyezést jelző indikátorok. A Clostridiumok anaerob spóraképző baktériumok, a clostridiumspórák ellenállóak az általánosan alkalmazott kémiai fertőtlenítéssel (klórozás) szemben.
A Pseudomonas aeruginosa jellemzően az ivóvíz hálózat pangó ágaiban telepedik meg. Biofilm képző képessége révén réteget képez, amely alatt védve a hőtől és az áramlástól szabadon szaporodhat. Az általa képzett biofilm bevonat más baktériumok könnyű megtelepedését teszi lehetővé.
Mikor iható a víz?
A víz abban az esetben alkalmas emberi fogyasztásra, ha összetételét tekintve mikrobiológiailag és kémiailag is megfelelő, ivóvíz minőségű.
A víz minőségének a megállapításához mely mikrobiológiai és kémiai paramétereket érdemes vizsgáltatni?
Kútvíz esetén:
Általános mikrobiológiai vizsgálat (B3): Coliform, E. coli, Telepszám 22°C, Telepszám 37°C, Enterococcus, Clostridium, Ps. aeruginosa.
Általános kémiai vizsgálat (K3): szín, szag, vezetőképesség, KOIps, klorid, keménység, lúgosság, nitrát, nitrit, ammónium, szulfát, vas, mangán.
Hálózati ivóvíz esetén:
Hálózati ivóvíznél a vízmű csak a vízóráig felel a víz minőségéért, a belső hálózat állapota már a tulajdonos felelőssége.
Régi építésű házaknál, ha van még ólomcső beépítve érdemes a víz ólomtartalmát ellenőriztetni.
Általánosságban elmondható, hogy a hálózati ivóvíz kémiai paraméterei nem változnak meg, de csőtörés, pangó víz stb. esetén mikrobiológiai fertőzések előfordulhatnak.
Általános mikrobiológiai vizsgálat (B3): Coliform, E. coli, Telepszám 22°C, Telepszám 37°C, Enterococcus, Clostridium, Ps. aeruginosa.
Nem ivóvíz minőségű víz alkalmas fürdésre és / vagy öntözésre?
Jellemzően az a víz, ami emberi fogyasztásra (ivásra) nem alkalmas azt fürdésre, zuhanyzásra használni sem ajánlott.
Amennyiben a víz mikrobiológiailag szennyezett a veteményes öntözésére nem alkalmas, mivel a zöldségekre, gyümölcsökre kerülő baktériumok lemosással nem távolíthatóak el és megbetegedést okozhatnak. Azonban gyümölcsfák, dísznövények, illetve gyep öntözése során nem okoz problémát.
Kémiai paraméterek esetében a magas nitrát- és nitrit koncentrációjú vízzel a veteményes öntözése egyáltalán nem javallott, főként az ún. nitrátkumuláló (nitrátot halmozó) növények esetében. Főbb nitrátkumuláló zöldségek: cékla, fejes saláta, jégsaláta, sárgarépa, petrezselyem, spenót, sóska. A nem emberi fogyasztásra szánt növények (dísznövények, gyep) öntözésére alkalmazható.