A kutak vizének minősége függ a kút kialakításától, mélységétől (ásott vagy fúrt kút), a terület geológiai jellegétől és a környezeti hatásoktól. A kút környezetében végzett mezőgazdasági (műtrágyázás, növényvédő szerek használata) és ipari tevékenység, a közelben elhelyezkedő emésztőgödrök, árnyékszékek, az állattartás (szennyvíz) a víz minőségromlását okozhatják.
A kútvíz abban az esetben alkalmas emberi fogyasztásra, ha összetételét tekintve mikrobiológiailag és kémiailag is megfelelő, ivóvíz minőségű.
A víz mikrobiológiai szempontból akkor megfelelő, ha nem tartalmaz kórokozó baktériumokat. A fekális indikátor szervezetek (Escherichia coli, Enterococcus, Clostridium) jelenléte szennyvíz vagy szennyezett talajvíz eredetű szennyezésre utal; melyek a szervezetbe kerülve gyomor- és bélproblémákat okozhatnak. Amennyiben a víz mikrobiológiailag szennyezett veteményes öntözésére sem alkalmas, mivel a zöldségekre, gyümölcsökre kerülő baktériumok lemosással nem távolíthatóak el és megbetegedést okozhatnak.
Kémiai paraméterek szempontjából a leggyakoribb problémát a nitrát és a nitrit előfordulása jelenti. A magas nitrát és / vagy magas nitrit tartalmú víz ivóvízként (ivásra, főzésre, élelmiszer készítésére) nem használható fel. Az ilyen víz csecsemőknél akár halálos kimenetelű kékkórt (methaemoglobinaemia) okozhat. Csecsemők részére ivóvízként vagy tea, tápszer és egyéb ételek készítésére felhasználni veszélyes és tilos!
A víz szerves anyag tartalmát (KOI) is érdemes ellenőrizni, mivel tápanyagforrást jelent a baktériumok számára, így megtelepedésüket és szaporodásukat elősegíti a vízhálózatban.
Háztartási problémák okozója lehet a víz keménysége, vas és mangán tartalma. A magas vízkeménység vízkőképződést eredményez, amely a háztartási gépek működésében gondot okozhat. A víz magas vas és mangán tartalma sárga-barna színhatást eredményez, így az ivóvíz élvezeti értékét rontja, illetve mosás során foltot hagy a ruhákon.