Az alkaloidok a növényekben található erős élettani hatású, nitrogéntartalmú, bázikus tulajdonságú vegyületek. Az elnevezés is az alkalikus tulajdonságra utal. A növény minden részében keletkezhetnek, de vándorlás útján is feldúsulhatnak. Állati szervezetben nem vagy nagyon kis mennyiségben képződnek.
Az alkaloidok az agy különböző központjainak működését befolyásolja, egy részük élénkítő, serkentő hatású, más részük fájdalomcsillapító és egyéb bódító, a kedélyállapotot befolyásoló vegyületek. Utóbbiak gyakran eufóriát, hallucinációt is előidéznek, megváltoztatják az egyén közérzetét, hangulatát, magatartását.
A mindennapi életben elterjedt az alkaloidokat tartalmazó növények vizes kivonatának fogyasztása (tea, kávé): az ilyen italokban mindig többféle alkaloida is van.
Kávé koffeintartalmának vizsgálata
Az egyik legszélesebb körben fogyasztott alkaloida a koffein. A kávécserje magjában, a teacserje leveleiben, a kólafa termésében található. A kávé koffeintartalma több mint 0,8%. A koffein élettani hatása függ a szervezetbe juttatott adagtól. A mérsékelt mennyiségű kávé serkenti a szívműködést, az anyagcserét és a légzést. Javítja az agy vérellátását, aminek következtében az agyműködést gyorsítja, csökkenti a fáradtságot, fokozza a munkateljesítményt, viszont a gyomor vérellátását kedvezőtlenül befolyásolja, ezért közvetlenül étkezés után nem előnyös a kávé fogyasztása.
Nagyobb adag koffein kézreszketést, szétszórtságot, erős álmatlanságot, szívtáji nyomást, a fejben vértódulást idéz elő. Halálos adagja 5g felett van. A koffeinmérgezést altatóval gyógyítják.
Mák vizsgálat forgalmazók számára
A mák növény alkaloid tartalma különböző tényezőktől függ, pl. a fajtától, termőhelytől, éghajlattól, a betakarítás idejétől. A mákszemek nem tartalmaznak alkaloidot, de rovarkár vagy rossz betakarítási gyakorlat következtében szennyeződhetnek a mákgubóban található tejnedvvel, az ópiummal.
Mák alkaloidjai:
Morfin
Az ópium a mák levegőn megszáradt tejnedve, amelyben mintegy 25-féle alkaloida van, közülük legnagyobb mennyiségben a morfin.
Élettani hatását tekintve előbb a nagyagykérget, majd az agyalapi központokat, nyúltagyat és a gerincvelőt bénítja meg. Emberben az agykéreg fájdalomérző területét bódítja, a kellemetlen testi és szellemi érzések megszüntetésével jó közérzetet, a gondolatok csapongását, álmodozást, majd elalvást okoz. Euforizáló hatása is van, melyre utal a vegyület elnevezése is, amely a görög „álomisten” szóból ered.
Kodein
Neve a görög kodeia elnevezésből származik, amely magyarul mákgubót jelent. A morfin metilszármazéka. Hatása a szervezetre lényegesen ártalmatlanabb, mint a morfiné. A köhögési központot narkotizálja. Megtalálható az ópiumban mintegy 0,3 %-nyi mennyiségben.
Narkotin
Az ópiumban narkotin is található. A morfin hatását fokozza, önmagában enyhe altató; a légzést izgatja, a szív működését gyengíti és a bél simaizmait elernyeszti.
Papaverin
Szintén az ópiumban található alkaloida. Élettani hatása lényegesen különbözik a morfintól, alig van ugyanis központi fájdalomcsillapító és altató hatása, és nem okoz eufóriát, valamint hozzászokást. A simaizom görcsét oldja.
Forrás: Gasztonyi Kálmán, Lásztity Radomir: Élelmiszer-kémia 1.